Miért nem tud ma már senki ilyen jó zenéket írni?

Szerencsére mindig van mit felfedezni! Most éppen ez a két perc után diszkósodó, az eredeti Terminátor zenéjét idéző csoda bukkant elém, ráadásul rájöttem, hogy az előadó, 1000DaysWasted idén már egyszer bizonyította, hogy kilóg a sorból, a Dark Solace című száma is üdítően alap.

Életmentő lehet egy átmulatott éjszaka, vagy akár csak egy nehéz nap után. Logistics szerencsére nem felejtett el jó zenéket írni.

Végre visszatért a NERO! A számhoz csináltak egy kihagyhatatlan mixet is új számokkal és klasszikusokkal. Még idén jön album is!

Everything is exactly as it should be.

Sajnos csak a felét rakták fel ennek a káprázatos remixnek, úgyhogy érdemes beszerezni a We are 18-t a Hospitaltól, azon rajta van a teljes track.

Úristen mekkora bassline van ebben a számban! A pop-hop kedvelőinek.

A blogban már emlegetett szamarat kénytelen vagyok fülénél fogva ismét előráncigálni, akkora ez a szám. Kívánom, hogy mindenkinek minden perce ilyen hangulatban teljen, és persze érjétek el a csillagokat.

Nem véletlenül idézem meg Will McIntosh regényének címét. Most, hogy újra összeállt a nin, Reznor és vastag szemöldökű kedvese előtte még gyorsan leraktak egy kiváló albumot az asztalra. A klip pedig zseniális, ahogy fokozatosan esik szét a világ a sötétülő emberekkel.

Ha lehet kérni, ilyen apokalipszist szeretnék.

Istant, múltidéző klasszik Teebee bácsitól.

Megjelent az új Knife lemez. Sipirc a boltba!

Ez a gyöngyszem már nem mai (tegnapi), aktualitását az adja, hogy rákerült a RAM válogatásra, a RAMiami Drum & Bass-re. Alap. Az eredeti is érdemes meghallgatni, az is remekmű.

Még, hogy nincsenek manapság kellemes táncdalok. Szigorú, feszes, (neuro)funky.

Amúgy a klipben 2:17-nél van a kedvenc képem.

Van valami egészen zseniális abban, hogy a fiúk egy dzsainizmus követővel akarnak megtéríteni a kereszténységre. És Istenemre mondom, szinte szívesen térnék meg ezt a számot hallgatva.

A keresztény post-hardcore izgi, nem is beszélve a keresztény death metalról, de ezzel majd a későbbiekben foglalkozunk. Addig is hallgassa mindenki ezt a fantasztikus számot, akinek sok ideje van és nyugalmat akar.

Álljon itt a monológ a szám közepéről:

I do dimly perceive that while everything around me is ever-changing, ever-dying there is, underlying all that change, a living power that is changeless, that holds all together, that creates, dissolves, and recreates.
That informing power or spirit is God, and since nothing else that I see merely through the senses can or will persist, He alone is.
And is this power benevolent or malevolent?
I see it as purely benevolent.
For I can see, that in the midst of death, Life persists, in the midst of untruth, Truth persists, in the midst of darkness, Light persists.
Hence I gather, that God is Life, Truth, Light, He is Love.
He is the supreme good.
But He is no god who merely satisfies the intellect, if He ever does.
God to be God must rule the heart and transform it.
He must express Himself in every smallest act of His votary.
It is proved not by extraneous evidence, but in the transformed conduct and character of those who have felt the real presence of God within.
To reject this evidence is to deny oneself.
This realization is preceded by an immovable faith.
He who would, in his own person, test the fact of God’s presence can do so by a living faith, and since faith itself cannot be proved by extraneous evidence, the safest course is to believe in… the law of Truth and Love.
Exercise of faith will be the safest where there is a clear determination summarily to reject all that is contrary to Truth and Love.
I confess that I have no argument to convince through reason, faith transcends reason.
All that I can advise is not to attempt the impossible.
[Mahatma Gandhi]

Apropó, Carey Mulligan. Sajnos Mark Romanek rosszul választott zenét a Never Let Me Go című filmnek, ezt kellett volna Jane Monheit helyett.

Csak, ha véletlenül valakinek nem lett volna meg a szám. És a film. Alap.

Tényleg, feltűnt, hogy Carey Mulligan egymás után három kurva jó filmben is szerepelt (Never Let Me Go, Drive, Shame)?

Ha valaki eddig nem ismerte volna Polar Sky-t Cincinnatiből, végre nem kell tovább szégyellnie magát.

A zene egyszerűen zseniális, az analóg elektronikus zene hőskorát idézi, olyan krautrock hősöket juttatva eszünkbe, mint a Kraftwerk, a korai Tangerine Dream vagy Klaus Schulze. Egy kis kárpótlás azoknak, akik esetleg benézték és — a szerzővel ellentétben — csak a TD koncertre mentek el, a sokkal jobb Loomra nem. Akinek ennyi nem elég (azaz akinek kedves az élete), ingyér hallgathatja az egész EP-t itt. A klipp pedig nagyszerűen ötvözi a Drive-val indult nyolcvanas évek divathullámot a klasszikus cronenberges lincshangulattal, hogy egy kis képernyőzavarral zárjam sorom. 

Long live the new flesh!

A mester visszatért, és mekkora zenével! Hihetetlen! Megérte várni.

Azaz anya majd távol tartja az ördögöt. Eredetileg Martyn Hare zseniális Redrum című nótájáról szerettem volna írni, de mivel azt nem találtam meg beágyazható verzióban, maradt a világ legjobb száma témaként.

Nagyon sokan gyűlölik, ha valaki olyat ír le, hogy a világ legjobb száma, filmje, stb. Őket szeretném felidegesíteni ezzel a poszttal és egyben szeretettel ajánlom nekik a fenti dalt. Szerintem hátborzongató, ahogy a mániákus anya abajgatja szintén halálra rémült kislányát – szinte azt sem tudja az ember eldönteni, anyu valóban gyermekével együtt retteg, vagy egyik kezében a slusszkulcs, másikban a kisbalta, amit remegő útódjába készül mártani. Életem három legjobb koncertjében (na, már megint) benne volt az M83 A38-as fellépése, sajnálhatja, aki kihagyta.

Ja, és ez a blogom, üdvözlök mindenkit.